Cetek fajtái > Delfinek - wyw.hu

A cetek (bálnák, delfinek) szárazföldön élt emlősök leszármazottjai.

A nagy ámbráscet vagy óriás ámbráscet (Physeter macrocephalus) az emlősök (Mammalia) osztályának a cetek (Cetacea) rendjéhez, ezen belül a fogascetek (Odontoceti) alrendjéhez és az ámbráscetfélék (Physeteridae) családjához tartozó faj. Az állat 20 méterével a legnagyobb a fogascetek között.

Azaz pl az ámbráscetnek, aki mélyre merül, kifejezetten hátrány, hogy a felszínre kell visszamenni levegőért. Azt várnánk tehát, hogy az evolúció során ezért olyan légzőszerv fejlődik ki, ami vízalatti légzésre alkalmas, a valóságban viszont épp ellenkezőleg, a tüdejét, és a oxigén raktározást segító mechanizmusokat fejleszti tovább az evolúvió.

A ceteket a köznép ma is „cethalaknak” nevezi. Nemcsak mivel kizárólagosan vízben élnek, miként a halak és szárazföldre sohasem jöhetnek ki, hanem azért is, mert orsóalakú testük és uszonyuk felületesen szemlélve a halakra emlékeztet. Fejlődéstörténetük azonban azt mutatja, hogy halalakú külsejüket csupán a vízi élethez való alkalmazkodás folytán szerezték. A kis embrió feje, törzse és farka ugyanis nem helyezkedik el egymás mögött egyenes vonalban és minden határozott, éles elkülönülés nélkül, miként a halaknál.

Biológusok kimutatták, hogy a narválok – a leginkább a 2-3 méterre megnövő agyarukról ismertté vált cetek – egyedenként kifejlesztett külön „nyelven” kommunikálnak egymással. Az egyedi hangképzés feltehetően arra szolgál, hogy felismerjék egymást, és nagyobb távolságokból is összegyűlhessenek.